a tanulásról pár gondolat

Nyár van, lassan pótvizsgák… és vannak, akik még most kezdenének, kezdenek a felkészülésbe. Nem lehetetlen, csak Istenkísértés. A tanulás nem olyan mint az autószerelés: elvinni szervizbe, megjavítják, másnapra kész. A tanítás/tanulás olyan mint a borászkodás: a jó bornak ki kell forrnia, meg kell érnie… aminek bizony időigénye van. Nem lehet holnapra bort készíteni a semmiből, akkor sem, ha elsőrendű szőlő az alapanyag, és akkor sem, ha a legjobb borászok egyikére hárítanánk a feladatot. Tud valamit kotyvasztani, ami talán iható, sőt első érzetre talán borszerű is — ám mégsem az.

A másik, amit látok, hogy a tanulás sokaknál az, hogy “megoldják” a feladatokat, aztán részükről letudva minden. Csak ez nem jó így! Nem vezet sehová, vagy hát tudássá biztosan nem. Tanulni, legalábbis értelmesen tanulni, természettudományt (matematikát, fizikát, műszaki tárgyakat) tanulni csak lépésenként lehet. Ezen értem persze az ismétlések érlelő erejét is, ám kicsit többet is: három lépésben kell tanulni mindent, sőt ezeket időben el is kell különíteni egymástól. Először meg kell a dolgokat tanulni. Akkor van valami megtanulva, amikor azt el tudja valaki mondani. Pontosan. Ha részleteket tud, vagy homályosan valamit róla, amiről látszik, hogy volt a kezében a könyv, az még nincs megtanulva. A második lépés a megértés — és ezen most azt értem, hogy a tudás birtokában újra meg kell nézni az órán megoldott feladatokat, vagy a tankönyv kidolgozott példáit. Ilyenkor már (jó esetben legalábbis) a tudás birtokában van a nebuló, és újranézve a feladatokat része lehet abba az élményben, hogy “és tényleg!”, szóval az aha-élmény (lényegében a megértés pillanatai ezek). És a harmadik lépés az ismeretlen feladatok (házik, vagy szorgalmasabbaknál önállóan előkutatott feladatok) megoldása — mondhatni a gyakorlás. Ám ez sem a gyakorlás okán fontos. Hiába gyakorol, aki az első két lépést kihagyta, hiszen a gyakorlás elsősorban nem a rutinért megy (azért is persze, de nem főképpen azért), hanem a sikerélményért. Mert magabiztos csak az lehet, akinek része van a sikerben. Tudás és értés nélkül viszont minden kijöhet abból, csak siker, sikerélmény nem. Tessék időt szánni a tudományok tanulására — önmagatokért is, és a tudomány szépségeiért is!